meditation-online.net
„There are two
mistakes one can make along the road to truth.....not going all the way, and
not starting.”
Buddha
„ Két hibát
követhet el az egyén az igazsághoz vezető úton....ha nem megy végig rajta, és
ha nem kezdi el.”
Buddha
A
hétköznapi életben gyakran mondogatjuk, hogy elmeditálunk valamin. Vagyis
mélyen elgondolkodunk egy témáról. A meditációt gyakran olyan emberekhez
kötjük, akik magányosan egy barlangban, vagy magas hegyek között, elzárva a
világtól üldögélnek hosszú ideig. Hogy miért csinálják ezt? Nem tudjuk és nem értjük
pontosan, legfeljebb találgatunk.
A
meditációs technikák bárki által elsajátíthatók. Nem kell órákig üldögélni és
görcsösen igyekezni, hogy ne gondoljunk semmire. Jótékony hatása már 30 nap
elteltével érezhető, ha rendszeresen gyakorolunk. A legnagyszerűbb dolog, ha az
életmódunkká válik.
A
gyerekek szintén könnyen elsajátítják. Indiában, az iskolai órák kezdete előtt
a gyerekek 5 percet meditálnak tanáruk segítségével.
Az
egyik legkedvesebb személyes élményem ezzel kapcsolatban a barátnőm
kislánya volt, akitől a szülők megkérdezték, hogy mit érzékelt a meditáció
alatt, azt válaszolta, hogy úgy érezte magát, mint egy kő. Zseniális
megfogalmazás!
Ahhoz,
hogy megértsük mi a meditáció, tudnunk kell mi NEM a meditáció.
A meditáció NEM
koncentráció.
Félreértés, hogy a
meditáció csak egy formája a koncentrációnak.
A koncentráció fontos
akkor, amikor meditálni tanulunk. Meditáció során nem fordítjuk a figyelmünket
egy bizonyos feladatra vagy aktivitásra, csak a pillanatot tudatosítjuk,
anélkül, hogy választanánk bármit is amire koncentrálnánk.
A meditáció
NEM relaxáció.
A
relaxáció ellazít, nyugodttá tesz, békesség érzését biztosítja és felfrissít.
A
meditáció szintén ellazít, de ez a meditáció természetes eredménye.
A meditáció
NEM komoly vallási gyakorlat.
A
meditáció nem egy specifikus rituálé, amihez egy bizonyos pózban kell ülni,
specifikus mantrákat énekelni vagy füstölőt használni. A meditáció a létezésünk
minősége. Amikor tudatában vagyunk valódi
énünknek és mindent (igen, MINDENT) úgy végzünk, hogy tudatában vagyunk ennek,
az meditációvá válik. A meditáció még csak nem is egy halálosan komoly
dolog. Ha egyszer megértjük a lényegét, örömmel fogjuk végezni.
A meditáció
NEM egy tudatállapot.
Inkább
a „nem tudat” állapota. A tudósok megfigyelése szerint alapjában véve 4
különböző tudatállapot létezik, az agyhullámok frekvenciájától függően. Ezek az
alfa, béta, gamma és théta állapotok. Az alfa tudatállapot önmagában nem
meditáció! Akkor vagyunk meditatív állapotban, amikor éberek vagyunk és
tudatosítjuk a jelen pillanatot az abszolút nyugalom állapotában. Az alfa
állapot csak megfelelő körülményeket biztosít, hogy felfogjuk mi az igazi
tudatosság.
A meditáció
NEM önhipnózis.
Az
önhipnózisnál és több meditációs technikánál is van egy bevezető szakasz,
amikor egy tárgyra koncentrálunk. Azonban meditációban, a meditáló személy
fenntartja az itt-és-most-ra való figyelmét, és tudatában van a meditáció
folyamatának, ez önhipnózis esetén másként alakul. A hipnózis egy félig
öntudatos állapot, melyben a személy nincs tudatában az adott pillanatnak.
A meditáció
NEM gondolkodás.
Inkább
a gondolkodás folyamatának túlhaladása. Elménk szüntelenül kreálja a különféle
gondolatokat. Meditációban felfogjuk, hogy nem csak test és elme vagyunk. Létezik egy olyan tudatosság bennünk, amely
független a különböző gondolatoktól. Ennek a tudatosságnak az ismerete nem
más, mint a meditáció. Descartes mondása, hogy „Gondolkodom, tehát vagyok.” a
meditálók számára máshogyan hangzik, ők azt mondanák, hogy „Létezem, tehát
gondolkodom.”
tm.org
Most
pedig térjünk rá, hogy mi is a
meditáció.
A meditáció egy folyamat, aminek a
során megismerjük kik is vagyunk valójában.
Ha
megkérdeznélek ki vagy, mit mondanál? Megmondanád a neved, nemzetiséged,
végzettséged, vallásod, fizikai kinézeted, elmondanád a gondolataidat,
összességében elmondanád azokat a körülményeket amelyekben születtél és
felnőttél. Gondold át újra, ezek teljesen leírnak téged?
Ezek
a tulajdonságok, amelyekkel leírod önmagad, függetlenül attól, hogy mennyire
pontosan írják le a helyedet a világban, nem írnak le téged. Nem tudják
meghatározni az alapvető, változatlan aspektusát a lényednek, ami minden
körülmények között érintetlen marad. Nem számít hová születtél, milyen
nemzetiségű és vallású vagy, mi a foglalkozásod, milyen az anyagi helyzeted,
van egy olyan identitásod, ami független a külső körülményektől. A meditáció
célja, hogy felismered ezt az identitást, a valódi énedet.
Valójában
nem vagy más, mint tudatosság. Nem a tested vagy, nem az elméd és nem is a
gondolataid. Tudatosság vagy, amely érez és tanúja mindennek, amit megélsz az
életben. Ennek a tudatosságnak az igaz természete a nyugalom, békesség és
megújulás.
A
meditáció a benned lévő tudatosság felismerésének a folyamata.
Két
kérdés merül fel:
Honnan
tudja bárki biztosan, hogy valójában a tudatossága végzi azt, amiről azt hiszi
hogy a teste és/vagy az elméje teszi?
Másodsorban,
ha elhiszi, hogy ő maga a tudatosság, mi ebben az olyan nagy dolog? Segít ez
abban, hogy megkönnyítse a komplex és megeröltető mindennapjait, és mi ebben a
meditáció szerepe?
A
spiritualitás nyelvén ezt a tudatosságot úgy ismerjük, mint az Én-t (Self). A
továbbiakban így használom.
Van egy nagyon
érdekes kísérlet, amelynek segítségével megismerheted az Én jelenlétét
önmagadban. Most is elvégezheted, 10 perc alatt megtapasztalhatod az Énedet.
A teszt:
Válassz
ki egy szót. Bármelyiket. A fantáziádra bízom.
Megvan?
Most a következőt csináld:
Magadban
ismételd el a szót negyvenszer, csukott szemmel, és anélkül, hogy bármilyen
segédeszközt használnál a számoláshoz, az ismétlések alatt nem bukkanak fel
gondolatok az elmédben valószínűleg.
Pontosan
negyvenszer kell elismételned, sem többször, sem kevesebbszer. Ha az ismétlés
alatt elfelejtettél számolni, kezd újra. Nem fontos, hogy előszörre sikerült
negyvenszer kimondni magadban a szót, vagy másodszorra, vagy sokadszorra. A
lényeg, hogy pontosan negyvenszer ismételd magadban.
Ne
feledd, semmilyen külső segédeszközt (még az ujjaidat sem!) nem használhatsz a
számoláshoz. Számolj halkan magadban, csukott szemmel és ne hagyd, hogy
bármilyen gondolat felmerüljön az elmédben számolás közben.
....................................
.....................................
....................................
Megcsináltad?
Rendben. Üdvözöllek újra!
Tehát
negyvenszer elismételted a szót, semmilyen (vagy kevés) gondolat jutott az
eszedbe a gyakorlat alatt. Igaz?
Kérlek
válaszd ki azt, a következő leírásokból, amelyik leginkább jellemző rád:
1. Megismételtem
magamban negyveszer a szót és az ismétlések alatt egyetlen gondolat sem ugrott
be a fejembe.
2. Megismételtem
magamban negyveszer a szót, de volt pár gondolatom a gyakorlat alatt.
3. Megismételtem
magamban negyveszer a szót, de nem tudtam elsőre megcsinálni, mivel pár gondolat
beugrott és eltévesztettem a számolást. Újrakezdtem a gyakorlatot, és 2., 3., X.
alkalommal sikerült.
4. A 2.,
3., X. ismétlés során egy gondolat sem ugrott be.
5. A 2.,
3., X. ismétlés során pár gondolat bevillant, de nem vesztettem el a számolás
fonalát és pontosan negyvenszer sikerült elismételnem.
6. Akárhányszor
nekirugaszkodtam, nem sikerült pontosan negyvenszer elismételnem a szót, mert
állandóan megzavartak a gondolataim a számolásban.
Tekintet
nélkül, hogy melyik leírást választottad, feltennék egy kérdést:
Hogyan
állíthatod, hogy a választásod rádillik? Honnan tudod?
A válaszban rejlik az Én jelenléte
benned.
Csak
arra válaszolj: Hogyan állíthatod, hogy a kiválasztott mondat a leginkább
hozzádillő?
Tegyük
fel az 1. lehetőséget választottad, honnan tudod, hogy nem volt egy-két gondolatod
közben? Végül is az elméd azzal volt elfoglalva, hogy pontosan negyvenszer
ismételd el a szót, ki volt ott, hogy kövesse a gondolataid folyamát, ki
figyelte az elméd, miközben az ismételte a szót? Ki az aki tudja, hogy
beugrottak-e gondolatok vagy sem? Nem a tested (hiszen ebben a tesztben nem
vett részt), nem lehetett az elméd, mivel a pontos számolással volt elfoglalva.
Akkor ki? Azt mondhatod, hogy hát igen, én figyeltem, én voltam körültekintő,
elővigyázatos, hogy ne ugorjanak be gondolatok. Én figyeltem a gondolataim
folyamát, biztonsággal állíthatom, hogy az ismétlések alatt semmiféle/néhány
gondolat nem jutott eszembe.
Ha
te figyelted a gondolataid, akkor másnak kell lenned, mint a tested és az
elméd. Igaz?
Függetlenül
attől, hogy mit választottál a hat lehetőség közül, egy dolog biztos. Ott volt
valaki benned, aki gondosan odafigyelt az egész folyamat alatt és aki beszámolt
neked a végén arról, hogy beugrott-e egy-két gondolat vagy sem. Ez a belső figyelő az Én.
Az,
aki tájékoztat bármilyen gondolat, kép létezéséről, illetve pontosan arról ami
van, az nem más, mint az Én. Az Én tanúja minden belső és külső történésnek,
függetlenül attól, ami történik, függetlenül attól, amit csinálsz, az Én
mindent lát.
Ismerni ezt a mindent látót, más szóval az Én-t, a
valódi meditáció.
Ráéreztél
az Én jelenlétére ennek a tesztnek a során? Remélem megtapasztaltad a
jelenlétét. A meditáció lelke, központi témája az Én, az ún.harmadik aspektusa
a létezésnek. Miért?
Az Én: A
legfelsőbb tudatosság
Az
egész univerzum nem más, mint színtiszta tudatosság. A tudományos kutatások
arra a pontra jutottak el, hogy biztosan állíthatjuk, hogy kvantum szinten nem
más játszódik le az egész univerzumban, mint az energiák játéka.
Habár
spirituális körökben úgy tartják, hogy mélyebb szinten (ahová a kvantumfizika
tudománya még nem jutott el), hogy minden az univerzumban tiszta tudatosság
(úgy is ismert, mint legfelsőbb tudatosság ). És ami történik, az nem más, mint
ennek a tudatosságnak a játéka. Az egész univerzum ennek a legfelsőbb
tudatosságnak a manifesztációja.
Mindenki
és minden ebben az univerzumban (mivel annak része) ebből a legfelsőbb
tudatosságból alakult ki. Az Én, nem más, mint ennek a legfelsőbb tudatosságnak
a legtisztább formája. Ennek az Én-nek nincs formája, színe vagy más jellemzője.
A meditáció
nem más, mint az Én-re való ráébredés művészete.
www.meditationiseasy.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése