AGYUNK ÉS ELMÉNK TITKAI I. - A FÉLELEM

Life shrinks or expands in proportion to one's courage.

Anais Nin

Az egyén bátorságával összhangban az élet szétterjedhet vagy összeszűkülhet.

Anais Nin

A legerősebb és legősibb érzelem a félelem. Ellenségünket ne a külvilágban keressük, fő ellenfelünk az albérlőnk. Néha leveri a falat, nem takarít, bulizik és összetöri a bútorokat, nem fizeti a számlákat, néha csak kisebb károk írhatók a számlájára. Majd eljön a nap és kitessékeljük a lakásunkból, visszaköltözünk, rendet teszünk. Majd idővel észrevesszük, hogy vannak titkon, aprólékos és precíz munkával összeragasztott tárgyaink, a fiók mélyén rejtőző apróságok, melyeket sokáig észre sem vettünk. Arról pedig fogalmunk sincs, hogy habár a hűtőszekrény márkája megegyezik az általunk vásárolttal, nem az eredeti darab.  Vagyis vannak olyan félelmeink, amiknek tudatában vagyunk, némelyek rejtőzködnek, a legveszélyesebbek pedig azok, amik tudatalattink mélyén lapulnak és csendben, de keményen irányítanak bennünket.

Beteges félelem. Markában tartja a félelem. Megbénítja a félelem. Ismerősek ezek a kifejezések? Ugye nem csupán a kifejezés ismerős, megtapasztaltuk már ezeket az életünk során párszor. Sőt, sokan így élik a mindennapjaikat! Gondoljunk csak a valamilyen fóbiától szenvedő embertársunkra. Az életét, gondolkodását teljesen behálózza, összeszűkíti a félelme.

Félelmeink az árnyékaink, jó hír viszont, hogy lehetséges átugrani őket. Néha sikerül egyedül is, néha segítséget kell kérni.

Hogy miért csodáljuk a bátor embereket, miért magukkal ragadók annyira a szuperhősök? Miért szavazzuk meg a legnagyobb elismerést a bátraknak?

Elméjüket és agyukat olyan összhangban működtetik, hogy képesek legyőzni az árnyékaikat és azokat az ellenérzéseket, fenyegetéseket, amik a külvilágból hatnak rájuk.  A szuperhős pedig ezt már arra a fokra fejlesztette, hogy emberfeletti képességekre tett szert. De valóban természetfelettiek-e ezen készségek?

Agyunk máig a legnagyobb tudományos talányok egyike. Az agykutatás, a technikai módszerek fejlődésének köszönhetően, számos információt tárt fel a tudósok számára agyunk szerkezetéről és működéséről.

Agyunk mérete az evolúció során megkétszereződött. Egy felnőtt ember agya átlagosan 1400 grammot nyom. A test rendelkezésére álló oxigén 20%-át használja fel, a test vérellátásának 20%-a áramlik rajta keresztül. Az emberi agyban kb.100 milliárd idegsejt (10⁹), azaz neuron van.

Agyunkat úgy kell elképzelnünk, mint egy szimfonikus zenekart, vonósokkal, fúvósokkal, ütősökkel. Ezek felelnek meg agyunkban a központoknak. Minden hangszercsoportnak megvan a maga dolga és tudnia kell szoros együttműködésben dolgozni a másik csoporttal. Minden csoport a karmesterre vár, akkor kezdenek el játszani, amikor fellendül a karmesteri pálca.

Ettől a kis karmestertől pedig nem lehet nem meghatódni, 3 évesen Beethoven 5. szimfóniáját vezényli. Van aki nem hisz a reinkarnációban??

 

patikapedia.hu

Az agytörzs az agy ősi területe, a légzést, szívverést, vérnyomást és emésztést szabályozza, ezek a funkciók a nem tudatos szabályozás alá tartoznak. Pár százezer évvel később kialakult a limbikus rendszer, két oldalán a körömnyi mandulamag (amygdala) helyezkedik el. A limbikus rendszernek fontos szerep jut az érzelmi életben.

 Az amygdala agyunk egyik leggazdagabb összeköttetésekkel rendelkező területe.  

A félelem agyterülete a mandulamag. Beindítja a félelem, avagy a pánikreakciót. Azonnal jeleket küld az agytörzsnek, aminek hatására megindul a verejtékezés, emelkedik a légzés-és szívfrekvencia és a vérnyomás. A félelem feldolgozásában az agy evolúciósan fiatalabb része, az agykéreg is szerepet játszik. Szemük felett található homloklebenyi része agyunk egyik legfejlettebb területe (kb. 20 billió idegsejt található itt). Övé a karmesteri szerep, az agytevékenységek legmagasabb szintű szinkronizálását végzi. Itt zajlik a tudatos, értelmi gondolkodás, a problémák feldolgozása és megoldása.

Az érzékszervekből érkező információ kétszer olyan gyorsan éri el a mandulamagot, mint a homloklebenyt. Ezért dermedünk le, amíg a homloklebeny nem közli mi a következő lépés.

Az agy elektromos impulzusokkal kommunikál a test többi részével, ezen impulzusok sebessége az idegekben meghaladhatja a 400 km/ h. Bizonyos szélsőséges esetekben kémiai hírvivőkhöz folyamodik.  Erős stressz hatására stressz hormonok szabadulnak fel, adrenalin és kortizol. Ezen stressz hormonok hatására emelkedik a légzés-és szívfrekvencia és a vérnyomás. Éberebbek leszünk, nő a fájdalomküszöbünk, javul a memóriánk.

Amerikában, a haditengerészet kiképzőközpontjában folyamatosan tesztelik, hogy hogyan reagálnak az újoncok a stresszhelyzetekre. Ezek az újoncok különleges kiképzésben részesülnek, megtanulják kezelni a félelmet, a 140 jelentkezőből 36 fejezi be a kiképzést. Nem feltétlenül a legerősebbek győznek, olimpikonok véreztek el 60 kg-os férfiakkal szemben, akik életükben nem látták még a tengert. Legnehezebb számukra a víz alatti képességvizsga teljesítése. Ennek során 20 percet töltenek a víz alatt, miközben a kiképző újra és újra megakadályozza, hogy levegőhöz jussanak. Többen véreznek itt el, mint bármelyik más teszten. A fulladásveszély elemi erejű rettegés. Az emberi agy ösztönösen küzd az olyan helyzetek ellen, mint a víz alatt rekedés. Ezért nagyon nehéz leküzdeni azt a késztetést, hogy a levegő fogytával az illető a felszín felé törjön. Kevés félelmetesebb reakció létezik, mint a légszomj, ilyenkor nehéz tudatos döntést hozni. A homloklebeny tudatos döntésével kell legyőzni az ősi rettegést.

sciencedaily.com