That is happiness; to be dissolved into something completely great.
Willa Cather
Ez a boldogság; feloldódni valami teljesen nagyszerűben.
Willa Cather
Kit nem töltött el gyönyörrel egy gasztronómiai remekmű, egy pohár különleges bor, egy fantasztikus pillanat a természetben, valamelyik extrém sport vagy a szex?
Az orgazmus egyike a legintenzívebb érzéseknek. Ez a tény felkeltette a kutatók érdeklődését is és a vizsgálatok igen érdekes tényeket tártak fel.
Prof. Gert Holstege, a hollandiai Groningen Egyetem idegkutató professzora tanulmányozta férfiak és nők agyfunkcióit orgazmus közben. Prof. Holstege azért kezdett el érdeklődni a téma iránt, mert az emberek 10-15%-nak problémái vannak a szexuális életével, illetve az orgazmusra való képességével, miközben nemi szerveik teljesen egészségesek. Ezért a választ a központi idegrendszerben kezdte el keresni.
Agyunkat több kilométernyi vérér hálózza be, Holstege PET szkennerrel vizsgálta az agyi véráramlást, azaz megfigyelte, hogy mely agyi részek aktiválódnak. A professzor 13 párt vizsgált.
A kísérleti alanyoknak radioaktív izotópot fecskendezett be, majd megkérte a vizsgált személy élettársát, hogy elégítse ki a partnerét, miközben azok a szkennerben feküdtek. Ezen nem szokványos körülmények ellenére is sikerült elvégezni a vizsgálatot.
Íme az eredmény. A férfi és a női agy különbözőképpen reagál az orgazmusra. Férfiaknál több agyterület is aktiválódik és nagy mennyiségben szabadul fel dopamin (dopamin felszabadulással jár az evés, élvezeti cikkek használata, sex stb.). A dopamin a kielégülés molekulája. A vér elkerüli a szorongásért felelős agyterületeket, az agy egyéb régiói aktívak. A férfi kizárólag az élvezetre tud koncentrálni.
Mi a helyzet a nőknél? A nők agya nagymérvű deaktivizálódást mutatott, különösen a mandulamag és a halántéklebenyek területén. Ezért extrém esetekben, egyes nők elvesztik az eszméletüket szeretkezés közben. A homloklebenyben is aktivitás hiányt mértek, ez az agyterület az alapvető érzelmeink szabályozásában is szerepet játszik. Vagyis orgazmus közben nem foglalkozunk az érzelmeinkkel. Feltehetően evolúciós magyarázata van a két nem agyi aktivitása közötti különbségnek. Azaz, valakinek ébernek kell maradni szex közben, a fizikailag erősebb félre marad a feladat.
Valószínűleg mindannyiunk ismer olyasvalakit, akinek a jellemzésében szerepel az, hogy adrenalin függő. Vagyis olyan tevékenységet űz rendszeresen, ami hatására fizikailag és pszichikailag felfokozott állapotba kerül. Valóban az adrenalin okozza ezt az állapotot?
A dopamin a kielégülés molekulája. A dopamin az idegrendszerben neurotranszmitteri (idegsejtek közötti ingerület átvitel) szerepet tölt be, neurohormon is, melyet a hipotalamusz termel. Az eksztatikus élményeknél nagy mennyiségben szabadul fel, itt említhetjük meg az extrém sportolókat. Felvetődik a kérdés, ha valami ekkora örömet okoz egyeseknek, mint a bázisugrás például, miért nincs erre szüksége mindenkinek?
A bázisugrók agyában már az ugrás gondolata is dopamin felszabadulással jár, az amygdala (a félelem központja) viszont nem kerül gátlás alá.
Ebből egy egyéni koktél alakul ki, amelytől a sportoló egyszerre éli meg a félelmet, a gyönyört és veszélyérzetet.
Ezek az élmények a csíkolt testben (corpus striatum) kerülnek feldolgozásra. A csíkolt test az agy közepén helyezkedik el, itt találhatók a dopamin receptorok a legnagyobb sűrűségben. Úgy működik, mint egy átkapcsoló rendszer. A jutalom reménye felülírja a lehetséges tragédiát. Így válnak függővé az élménytől. Az agy pozitív élményt él át újra és újra, az ismétlődéssel a dopamin felszabadulás csökken, ezért keresik a sportolók az új helyzeteket és helyszíneket. Az újdonság bír a legnagyobb jelentőséggel.
A kutatókban felmerült a kérdés, egyesek miért alkalmazkodnak jobban a veszélyes helyzetekhez? A kockázatvállalás velünk született tulajdonság vagy sem? Nagy valószínűséggel öröklött különbségekről van szó, némelyeknél több dopamin szabadul fel döntéshelyzetekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése